Klub vb történelem: a születésétől napjainkig

Link másolása

Kevés olyan torna létezik a futball világában, amelyet annyi kétely, újratervezés és presztízsvita övezett, mint a FIFA Klubvilágbajnokságot. A nemzetközi szövetség 2000-ben azzal a céllal indította útjára a versenyt, hogy végre hivatalos keretek között mérkőzhessenek meg egymással a különböző kontinensek klubbajnokai. Az ötlet ambiciózus volt – a megvalósítás azonban jóval rögösebb úton haladt, mint azt Zürichben tervezték.

A kezdetek: Berlusconi álma, FIFA-tervek, brazil valóság

A klubvilágbajnokság gondolata már a kilencvenes évek elején megszületett. Az AC Milan akkori elnöke, Silvio Berlusconi 1993 decemberében Las Vegasban vetette fel a FIFA végrehajtó bizottsága előtt az elképzelést, miszerint a világ kontinensbajnok klubjai évről évre mérkőzzenek meg egymással egy világbajnoki címért.

A FIFA vezetői kedvezően fogadták az ötletet. Ekkorra már minden földrészen működtek stabil, komoly presztízsű klubsorozatok – ilyen volt Európában a Bajnokok Ligája, Dél-Amerikában a Libertadores Kupa, Ázsiában az AFC Champions League –, így egy globális torna logikus következő lépésnek tűnt.

A rendezésre kilenc ország pályázott, többek között Brazília, Kína, Mexikó, az Egyesült Államok és Törökország is, ám végül csak négyen jelezték hivatalosan is érdeklődésüket. A FIFA választása végül Brazíliára esett, ahol a szervezők 1999-re tervezték a rajtot, de az indulás végül 2000 januárjára tolódott.

Az első kiírás célja az volt, hogy megtalálják a világ legjobb klubcsapatát – ahogyan azt a 66-os világbajnok Bobby Charlton is megfogalmazta, ez „fantasztikus lehetőség arra, hogy valaki a klubfutball történetében először valódi világbajnok legyen”.

A tornán végül nyolc csapat indult, köztük olyan nevek, mint a Manchester United, a Real Madrid, vagy a hazai közönség által támogatott Corinthians és Vasco da Gama.
A torna első gólját Nicolas Anelka szerezte a Real Madrid színeiben, az Al-Nassr ellen. A döntő végül két brazil klub, a Corinthians és a Vasco között zajlott: rendes játékidőben és hosszabbításban is 0–0-s döntetlen született, a büntetőpárbajt a Corinthians nyerte 4–3-ra, ezzel ők lettek a történelem első hivatalos klubvilágbajnokai.

Szünet, újratervezés, összeolvadás

A sikeres rajt ellenére a második torna már nem valósult meg.
A 2001-es spanyolországi kiadást lefújták, elsősorban a FIFA marketingpartnerének, az ISL-nek a csődje miatt. Bár a FIFA kártérítést fizetett a csapatoknak és a spanyol szövetségnek, a tornát egy ideig elnapolták. A 2003-as újraindítási kísérlet is kudarcot vallott.

Végül a FIFA úgy döntött, egyesíti a Klubvilágbajnokságot a korábban már létező Interkontinentális Kupával, amelyet az UEFA és a CONMEBOL bajnokai játszottak. A 2004-es utolsó Interkontinentális Kupa után 2005-ben Japánban újraindult a megújult FIFA Klubvilágbajnokság.
Érdekesség, hogy az Interkontinentális Kupa győzteseit 2017-ig csak „de facto” világbajnokként kezelték, mígnem a FIFA hivatalosan is egyenrangúnak ismerte el őket a Klub VB győzteseivel.

A nagyok játszótere… vagy valami több?

A 2010-es évektől kezdve az európai klubok teljesen átvették az uralmat: a Real Madrid például ötször hódította el a trófeát, ezzel rekorder, és a spanyol klubok is nyolc győzelmnel magasan vezetik az országok rangsorát. Ugyanakkor az angol klubfutball sokszínűségét jól mutatja, hogy négy különböző angol klub is felért a csúcsra (Liverpool, Chelsea, Manchester United, Manchester City).

A házigazda ország csapatainak eddigi legnagyobb sikerét a Corinthians érte el 2000-ben, mikor megnyerte a tornát – ez máig egyedülálló bravúr.

2025: korszakváltás egy új világban

A 2023-as kiadás után a FIFA radikálisan új alapokra helyezte a tornát. A 2025-ben induló új formátum már 32 csapatos, négyévente rendezik meg, és a világbajnokságok logikáját követi: nyolc darab négyes csoport, onnan egyenes kieséses szakasz, egészen a döntőig. A résztvevők földrajzi megoszlása is figyelemre méltó: 12 európai, 6 dél-amerikai, 4–4 afrikai, ázsiai, és észak-amerikai, valamint 1 óceániai és 1 házigazda klub vesz részt.

Ez az új rendszer több szempontból is mérföldkő:

Professzionalizálja a tornát: a lebonyolítás szinte teljesen megegyezik a nemzeti válogatottak világbajnokságával.

Pénzügyi szempontból óriási ugrás: a FIFA rekordösszegű jutalmakat kínál, a torna teljes költségvetése meghaladja az 1 milliárd dollárt.

Globális figyelem: az esemény 11 amerikai városban zajlik, köztük New York, Los Angeles, Miami és Seattle stadionjaiban.

Ünnep vagy túlterhelés?

A torna bővítését sokan a klubfutball diadalának tekintik, mások azonban a játékosok túlterheltsége és a versenynaptár zsúfoltsága miatt aggódnak. A nemzeti bajnokságok, játékosszakszervezetek és edzők is figyelmeztetnek: nem biztos, hogy ennyi tornának van helye a labdarúgásban – főleg nem minden évben, pihenőidő nélkül.

Összegzés: hová tart a klubfutball világa?

A FIFA Klubvilágbajnokság 25 év alatt hosszú utat tett meg: egy félresikerült kezdeményezésből mára az egyik legambiciózusabb nemzetközi tornává vált. A 2025-ös kiadás sorsfordító lehet: ha sikerül elnyerni a szurkolók szívét és a világ érdeklődését, ez a verseny akár új alappillére is lehet a globális klubfutballnak.

Ha viszont nem – akkor egy újabb drága kísérletként vonulhat be a futballtörténelembe.

Kép forrása: unsplash.com

Ha tetszett a cikk, oszd meg ismerőseiddel is!

Link másolása